Jöhet az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata? – az Országgyűlésnél pattog a labda

A hvg.hu a napokban arról írt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta, bár Magyarországon házasságot csak férfi és nő köthet, de bejegyzett élettársi kapcsolatként el kell ismerni, ha két férfi vagy két nő külföldön összeházasodott. Mint közölték, mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy ez nincs benne a magyar jogszabályban.

A cikkben felidézték azt az esetet, amikor egy magyar és egy vele azonos nemű német állampolgár fordult az Ab-hoz. A pár még 2021-ben kötött házasságot Németországban, és ezt itthon bejegyzett élettársi kapcsolatként szerették volna elismertetni, tudomásul véve, hogy házasságként nem lehet. Ugyanakkor a hivatalok, majd a bíróságok elutasították ezt: 

A hatóság azonban viszont most megállapította, hogy az Orbán-kormány egy 2016-os határozatban azt írta, hogy a más államban azonos neműek között érvényesen megkötött házasságot egy kérelem benyújtása után a magyar jog szerint bejegyzett élettársi kapcsolatnak kell tekinteni. Ez azonban végül nem került be a törvénybe. Ezért a bepanaszolt bírósági ítéleteket az Ab nem semmisítette meg, mert azok a törvényen alapultak. Mint kiderült, ez már régi vita, 

A házasság intézményét nem érinti a döntés

Az ügy kapcsán kérdésekkel fordultunk az Alapjogokért Központhoz. Szikra Levente, az AJK vezető elemzője az iránti érdeklődésünkre, hogy mi az Ab döntésének jelentősége, azt felelte, Magyarországon az Alaptörvény értelmében csak egy férfi és egy nő köthet házasságot. Ez a továbbiakban is így lesz, hiszen az Alkotmánybíróság nem írta felül ezt (erre nem is lenne lehetősége). Ehelyett arról van szó, hogy ha egy azonos nemű pár egy olyan külföldi országban, ahol erre lehetőség van, házasságot köt, akkor itthon azt az Alkotmánybíróság szerint itthon úgy kell tekinteni, mintha bejegyzett élettársi kapcsolatban élnének. Szikra hangsúlyozta, hogy 

„A nálunk 2009 óta létező bejegyzett élettársi kapcsolattal áll összefüggésben, mely az azonos nemű párok által ettől a döntéstől függetlenül is igénybe vehető együttélési forma” – ismertette.

Ezután megjegyezte, hogy konzervatív és családpárti nézőpontból nem feltétlenül született rossz döntés. „Régóta látjuk, hogy az Európai Unió Bírósága a szabad mozgás jogára hivatkozva azt próbálja elérni, hogy házasságként ismerjék el az azonos nemű pártok kapcsolatát azok a tagállamok is, amelyek jogrendszerében a házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Ehhez képest a mostani döntés nem ad házassági minőséget az azonos neműek kapcsolatának, hanem egy, 

„Tehát míg ha házasságként kellene elismerni a külföldön megkötött, azonos neműek közötti kapcsolatot, akkor az Alaptörvénnyel ellentétes helyzet jönne létre, egyben lehetőség lenne a magyar szabályok megkerülésére. Így azonban erről nincs szó, hiszen bejegyzett élettársi kapcsolatot ma is szabadon lehet létesíteni, azaz mindez illeszkedik a hazai alkotmányos rendszerbe” – magyarázta az elemző, hozzátéve, ezzel együtt természetesen vitatható is a döntés, ahogy ezt több alkotmánybíró különvéleményben is kifejtette.

Szikra Levente rámutatott: „a labda most valóban az Országgyűlés térfelén pattog”. Az Alkotmánybíróság döntése szerint jogalkotási kötelezettség keletkezett, melynek október 31-ig kell eleget tenni. 

– vetítette előre.

A vezető elemző végül arra a kérdésre, hogy várhatók-e a témában külföldi reakciók, azt válaszolta, biztosan mutatkozik némi érdeklődés az ügyben, de igazán nagy súlya annak lenne, ha a házasság elismeréséről lenne szó. Ez azonban nem merülhet fel, mert az Alaptörvény világosan fogalmazva egy férfi és egy nő kapcsolataként írja le a házasságot. „Azt gondolom, hogy ezzel a döntéssel nehezebb dolga lesz az uniós bíróságnak, ha a szabad mozgás jogára hivatkozva a házasság fogalmának átírását szeretné elérni, hiszen 

– mutatott rá Szikra Levente.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

***

***